Kérdések-válaszok

Fontos információk az őssejtről és a Katonai Rendészet Kórhaza által alkalmazott eljárásokról

Mik azok az őssejtek?

SOS Szolgálat Alapítvány őssejtAz őssejtek olyan nagy osztódási képességű „primitív” sejtek, melyekből embrionális korban kialakulnak egyre specializáltabb szöveteink, míg szerepük felnőtt korban a különböző állandóan megújuló szövetek (bőr, bélhám, vér…) sejtjeinek létrehozásában, illetve a sérült szövetek megújításában van. Mára kiderült, hogy minden felnőtt szövettípusban találhatók őssejtek, egyesekben állandóan aktív, másokban nyugvó állapotban. Ez utóbbi jellemző az idegszövetre, melyről korábban úgy gondoltuk, hogy nem tud megújulni.

Minél „primitívebb” egy őssejt (azaz minél közelebb áll a zigótához az egyedfejlődés során, minél kevésbé elkötelezett egy szövettípus irányába) annál többféle sejttípus alakulhat ki belőle, tehát annál nagyobb a potenciája. Egy embrionális őssejt szinte minden sejtféleséget képes létrehozni, egy csontvelői őssejtből már csak bizonyos sejttípusok (vér, vérerek, izom, csont, porc…), egy neurális őssejtből pedig már csak idegszövet képződhet.

Mi az őssejt terápia? Mi a regeneratív medicina?

SOS Szolgálat Alapítvány őssejt terápiaAz őssejt terápia azt jelenti, hogy a szervezet különböző okokból károsodott, vagy elveszett sejtjeit kívülről bevitt őssejtekkel próbáljuk pótolni remélve, hogy ezek adott környezetben a hiányzó sejtekké alakulnak, illetve ezekkel aktivizálni a szervezet saját nyugvó őssejtjeit. Ilyen módon tehát közvetlenül a sérülés/betegség okát igyekszünk kezelni.
A regeneratív medicina azzal foglalkozik, hogy egy már bekövetkezett károsodást fokozatosan helyreállítson, akár külső segítséggel (lásd őssejtek), akár a szervezet belső regenerációs képességeinek segítésével, felerősítésével.
Az őssejt kezelés egészen új távlatokat nyithat az orvostudományban azáltal, hogy korábban visszavonhatatlanul elveszettnek gondolt sejtek pótlására, vagy károsodott sejtek helyreállítására jelenthet reményt. Sok betegség oki kezelését jelentheti, melyeket eddig csak ideig-óráig tünetileg tudtunk kezelni.

Milyen betegség csoportokra alkalmazható?

Degeneratív betegségek (lassú, visszafordíthatatlan sejtpusztulással járnak) mint a Parkinson-kór, Multiszisztémás atrófia, Alzheimer-kór, ALS a központi idegrendszerben, vagy a hasnyálmirigy szigetsejtjeinek pusztulása miatt kialakuló insulin-dependens cukorbetegség, izombetegségek. Idegrendszeri sérülések akár traumás (gerincvelő sérülés, traumás agysérülés), akár immunológiai (MS), akár vascularis (=ér) eredettel (stroke, CP). Szívizomsejtek pusztulásával járó ischaemiás szívbetegség, szívelégtelenség. Tehát ahol speciális sejtek irreverzibilisen megrongálódnak, vagy lassan pusztulnak.

Hogyan találnak az őssejtek a sérülés területére?

A sérült szövetek olyan molekulákat termelnek, melyek odavonzzák a regenerációt segítő sejteket es felszínükön olyan dokkoló – a kikötést segítő – molekulák jelennek meg amelyek révén az őssejtek kitapadnak a sérült szövetben. A sérülés környezetében a sérült szövet anyagkoncentrációt bocsát ki, mely odavonzza a sejteket, amelyek ott kitapadnak.

Mi az őssejtek hatása a sérült szövetben?

1. Egyrészt az őssejtek elméletileg átalakulhatnak az elhalt sejttel azonos sejttípussá, vagy ahhoz hasonlóvá (nem biztos, hogy egy az egyben olyan sejt lesz, csak arra a sejttípusra jellemző markereket találni rajta). Kérdéses azonban, hogy ezek a sejtek tudják-e ilyen módon az elveszett funkciót is pótolni. Tudni illik nem elég az, hogy egy sejt az elveszett sejthez hasonló tulajdonságokkal rendelkezzen, és tömegében pótolja a hiányt, ami pl. elegendő volna izomszövet esetében, hanem legalább ilyen jelentősége van a sejtek funkcionális kapcsolatának, hálózatának, amely helyreállítása ezektől a sejtektől nem várható. Tehát, a kívülről bevitt sejtek ha idegsejtté is alakulnak az idegsejt hálózatokat nem fogják tudni újraalkotni, tehát jelentős funkcionális javulás a beteg állapotában nem várható ezen az úton.

2. Másrészt a bevitt sejtek a sérült szövetek saját regenerációs képességét erősítik fel azáltal, hogy ott helyben növekedési faktorokat termelnek, olyan molekulákat amik osztódásra serkentik az addig nyugvó sejteket, aminek eredményeképp a sérült szövet eredeti saját őssejtjei aktivizálódnak, a nem véglegesen károsodott sejtek visszanyerhetik működőképességüket, illetve új erek képződhetnek amik javítják a terület tápanyag ellátását. Valószínűleg ez a második hatás az ami funkcionálisan jelentős.

Milyen típusú őssejteket alkalmaz a Katonai Rendészet Kórháza?

 
Az őssejt típusokról általában:
Az őssejteket osztályozhatjuk az alapján, hogy az egyedfejlődés mely szintjéről származnak (embrionális, magzati, felnőtt), illetve, hogy milyen mértékben és milyen irányban elkötelezettek már valamilyen szövetféleség létrehozására (totipotens, omnipotens, multipotens). Természetesen a két tulajdonság összefügg, hiszen minél koraibb stádiumból származik az őssejt, annál kevésbé elkötelezett, annál nagyobb a potenciája (lásd az 1. pontban is). Az embrionális őssejtek nagyon nagy potenciájúak, szinte minden szövetféleség létrehozására alkalmasak. Hátrányuk, hogy csak korlátozottan hozzáférhetők és mivel éretlenek, az immunrendszer nem ismeri fel őket kellő hatékonysággal, ezért szaporodásuk kikerülhet a szervezet kontrollja alól (ld. tumor képződés). A felnőtt őssejtek kevésbé potensek, de általában tudunk a károsodásnak megfelelő típust találni, szelektálva, továbbtenyésztve ezek is jó hatásfokúak. Előnyük, hogy kontrolláltabban szaporodnak, ezért a daganattá való alakulásukra jóval kisebb az esély. Több típusuk létezik: legszélesebb körben a csontvelői őssejtek használtak, de „jó minőségű” őssejtek vannak a zsírszövetben, kötőszövetekben, keringő vérben is. Fontos őssejt források a magzati járulékos képletek, mint a köldökzsinórvér, a köldökzsinór kocsonyás állománya, és a magzatburkok.

Az általunk használt őssejt források:

– Köldökzsinór vér,
– Köldökzsinór állomány,
– Autológ (saját) csontvelői,
– Donori csontvelői

 

Mitől egyedi a Katonai Rendészet Kórházának őssejt transzplantációs módszere?

A Katonai Rendészet Kórháza több forrásból alkalmaz őssejteket, illetve kombinálja  a transzplantáció módját.

Mi a jelentősége a több forrásból alkalmazott őssejteknek?
A különböző eredetű őssejtek más és más növekedést serkentő anyagokat termelnek ezért minél több forrást alkalmazunk annál több irányból tudjuk támogatni a sérült szövetek regenerálódását. Bizonyos sejttípusok az idegszövet regenerációjában mások az idegi támasztó sejtek, meging mások az erek növekedését serkentik, így több támadásponton hatnak és kombinált úton tudjuk a gyógyulás hatékonyságát maximalizálni.

Miért alkalmaznak kombinált beviteli módot a transzplantáció során?

A legnagyobb mennyiségű sejtet közvetlenül a sztereotaxiás, vagy intraspinális módon lehet beadni a sérült területre közvetlen befecskendezéssel.

Lumbálisan a liquor térbe beadott sejtek nagyobb koncentrációban vannak jelen a központi idegrendszerben, de a liquor keringés nem juttatja el őket a sérülés minden területére /oda vándorolniuk kell/. A liquor keringés által csak a liquor terekkel szomszédos területekre jutnak el a sejtek, ahol kitapadnak és a sérülés távolabbi helyeire el kell vándorolniuk.

A vénába adott őssejtek a hajszálereken keresztül kis mennyiségben, de a sérült szövet minden területére eljutnak.

Tehát, a fenti módszerek kombinációjával elérhető, hogy a lehető legtöbb sejt a lehető legtöbb területre eljusson.

Fennáll e tumor képződés veszélye?

Az egyedfejlődés minél korábbi szakaszából származik az őssejt, annál nagyobb az osztódási képessége, annál többféle sejttípus kialakítására képes, ami azonban magába rejti a daganatképződés fokozott kockázatát is. A daganatképződés lényege, hogy egy-egy sejttípus a szervezet által nem kontrollált növekedésbe kezd, nem veszi figyelembe a környezete gátló jelzéseit. Normálisan azért nem szaporodnak el az ilyen olyan sejtjeink, ha a működéshez elég, megáll az osztódásban, illetve a fölöslegben keletkezett sejtek programozott sejthalállal megsemmisülnek, a daganatsejtekben azonban nem működik a programozott sejthalál, vagyis halhatatlan sejtekké válnak, amelyek folyamatosan osztódnak. Az őssejtek annyiban hasonlítanak a daganatokra, hogy nagyon nagy az osztódási képességük. Az őssejtek a fejlődés korai stádiumában lévő sejtek, melyek még nem hordozzák magukon a „felnőtt sejtek” azonosító molekuláit, ezért az immunrendszer nehezen, vagy nem tudja őket azonosítani, így ennek kontrollja alól kicsúszhatnak. A felnőttből származó őssejtek ilyen szempontból jóval biztonságosabbak, mint az embrionális sejtek.

A transzplantáció során átvihetők fertőző betegségek?

A transzplantáció során a leggyakoribb és legjelentősebb átvihető fertőző betegségeket (hepatitis vírusok, HIV, szifilisz, tbc…) igen megbízható módon szűrik, ezek átvitelének esélye minimális. Természetesen létezhetnek ma még nem ismert fertőző ágensek, melyeket nem szűrünk, így átvihetők, ezek jelentősége kérdéses. Ilyen szempontból az eljárás tehát egyértelműen biztonságosnak mondható.