Mi az a gerincvelő sérülés?

Mi az a gerincvelő sérülés?

A gerincvelő a központi idegrendszer része, és mint ilyen nagy mennyiségben tartalmaz idegsejteket (szürkeállomány), egyben a fő összeköttetést jelenti az agy és az általa irányított periféria között, ezért fő tömegét a fel- és leszálló pályák, vagyis az idegrostok alkotják (fehérállomány). A gerincvelői sejtek vagy mozgató típusúak (alsó motoneuron), vagy érzők, vagy a vegetatív funkciókban működnek közre. A gerincvelői pályák lehetnek fölszállók –ezek a periféria felől közvetítik az ingerületeket a központ felé (érző pályák), vagy lehetnek leszállók, melyek a központi parancsokat továbbítják a célszervek (vázizmok-mozgás, zsigerek-vegetatív funkciók)felé (mozgató pályák). Az idegrostok egymástól elkülöníthető kötegekben haladnak. A felső –nyaki- szakaszon még az összes rost együtt halad, melyekből lefelé haladva fokozatosan válnak ki a gerincvelői idegek. Némileg egyszerűsítve elmondható, hogy a nyaki (C) szakaszról leváló idegek a nyakat, felső végtagokat, légző izmokat idegzik be, a középső –háti (T)- szakaszról leválók a törzset, az alsó -ágyéki-keresztcsonti (L,S)- szakaszról indulók az alsó végtagokat és a hólyagot, végbélt, nemi szerveket.

A gerincvelő sérülése leggyakrabban traumás eredetű, ezen belül is az autó balesetek, vagy sekély vízbe fejes ugrás a vezető ok. Előfordulhat –bár jóval ritkábban- még a GV infarctusa is, ha a vérellátást biztosító valamelyik ér elzáródik, vagy autoimmun károsodása (sclerosis multplex). A sérülés következményei két dologtól függnek: a sérülés kiterjedésétől, illetve gv-i magasságától. Ha a sérülés teljes (harántlaesio –teljesen átnyíródik a gv), akkor teljes bénulás és érzéskiesés várható, ami nem fog javulni, ha csak részleges, vagy csak bizonyos sejteket/rostokat érint, akkor van esély a javulásra. A fentebb leírt anatómiai viszonyokból következik, hogy a nyaki szakaszon történt sérülés az összes pályát érinti, ezért nyaktól lefelé minden bénul, és az érzés kiesik, illetve a vegetatív funkciók is károsodnak (vizelet- széklettartás, nemi funkciók…). Ha viszont pl. az ágyéki szakasz sérül, akkor csak az alsó végtagok bénulnak és lesznek érzéketlenek, illetve a végbél, hólyag és nemi funkciók károsodnak.

A GV sérülésből adódó bénulás un. spasticus jellegű, azaz (esetenként fájdalmas) izomfeszüléssel jár. Az érzéskiesés az egész testsémát megváltoztathatja úgy, hogy a beteg az érzéketlen testrészeit idegennek érezheti, illetve természetesen az ilyen testrészek fájdalmas visszajelzések híján könnyebben sérülnek. A vegetatív kiesések érinthetik a légzést, hőszabályozást, izzadást, ürítési funkciókat, bélmozgást, szexuális tevékenységet. Részleges sérülés esetén a funkciók egy része visszaállhat, vagy javulhat, ez általában annak köszönhető, hogy a megmaradt idegrostok/sejtek valamennyire átveszik a kiesettek funkcióit, illetve a sérült és működésképtelen, de nem elhalt képletek visszanyerik eredeti állapotukat és működésüket. Ezt a folyamatot segíti elő nagy mértékben a rehabilitáció. Minden más kezelés csak a tünetek enyhítésére irányul.

Az őssejtkezelés azért jelent óriási előrelépést, mert egyrészt az említett regenerációs folyamatok hatékonyságát megsokszorozza, másrészt az őssejtek–elméletileg-akár az elpusztult képletek újratermelésére, az idegsejtek és –rostok megújítására is képesek lehetnek. (Ez utóbbiról élő emberben még nincs bizonyítékunk.) Az őssejtkezelés tehát végre az oki kezelés reményét nyújtja.

Őssejt terápiával elérhető terápiás hatás

Milyen eredmények érhetők el GV sérülteknél?

    – érzéskiesés területének csökkentése
    – vizelet, széklet tartás kontrolálása. Számos beteg elhagyhatja a katétert, képesek a vizelet megtartására nadrág nedvesítés nélkül.
    – Szexuális funkció fejlesztése. Sok férfi beteg visszanyeri potenciáját.
    – Izzadás visszatérése
    – Izomerő növelése, mozgás fejlesztése
     – Spazmus csökkenése

Terápiás hatás felmérése

 Minden serülés más és más, a kezelés eredményessége függ a sérülés jellegzetességeitől /teljes, vagy részleges/, a sérült életkorától, a  sérülés óta eltelt időtől, az azóta végzett rehabilitációtól.

Fontos tudni, hogy nem minden beteg mutat fejlődést. A mi gyakorlatunkban a GV sérült betegek 70 %-a tapasztal fejlődést, 30 %-uk pedig nem tapasztal változást, ami kimagaslóan jó eredménynek számit a nemzetközi mezőnyben.

Az eredmények mérhetőek funkcionális és képalkotó vizsgálatokkal:

Funkcionális vizsgálatok (a pálya működéséről ad infó-t)

MEP:Motoros kéreg ingerlése, az ingerület megy kia periferiara (izomzathoz) EMG-vel detectáljuk a választ.

SEP: mágnesesen a perifériát ingerlik, nézik az agykéregben, hogy van e az ingerlés által kiváltott agyi elektromos tevékenység.

Képalkotó vizsgálat (a pályák anatómiai-strukturális épségéről ad infót)

DTI: MRI vizsgálat speicális fajtája ami speciálisan a fehérállományi rostok megjelenítésére alkalmas.

A kezeléstől várható hatás megítélése

A legfontosabb kérdés az, hogy az adott beteg fog e életminőségbeli változást tapasztalni a kezelés után. Ezt az orvosok tapasztalataik alapján megközelíthetőleg fel tudjak mérni kezelés előtt, ezért kérik be a leleteket. Minél részletesebb anyagot bocsátanak a rendelkezésre, annál pontosabb tájékoztatást tudnak adni várható eredményekről.

Miből áll a kezelés és mitől egyedi a katonai kórház?

Dr An team-je kombinált kezelést fejlesztett ki. A kezelés során nemcsak az őssejt típusokat kombináljak, de a beültetés módjait is, amely egyedülálló a világon. A jó eredmények is ennek köszönhetőek. A kezelés során 4 injekciót irányoznak elő. Egy injekció 10 millió őssejtet tartalmaz, amit tetszőlegesen hígítható fiziológiás sóoldatban.

Az őssejteket különböző forrásokból nyerik ki.

Köldökzsinór vér, köldökzsinór állomány, magzatburok (amnion membran) saját csontvelői, donori csontvelői forrásokat alkalmaznak. Embrionális sejteket nem használnak. Mindegyik típusnak megvannak a maguk tulajdonsági, amiket ki lehet használni, es azokat egymással kiegészítve magasabb hatékonysági fokot lehet elérni.

A beültetés módszerei GV sérülteknél:

1.         CT vezérelt intraspinalis injekció, melynek során a serült terület fölé es alá adják a gerincvelő szövetbe az őssejtet. Ezt az eljárást az osztály főorvosa dr. An fejlesztette ki, a világon jelenleg csak ebben az intézményben alkalmazzák. Ezzel az eljárással elkerülhető a gerinc hagyományos műtéti úton történő felnyitása.

2.      Lumbalpunkció: a gerincvelő körüli folyadékba (liquortérbe) injektálják a sejteket

3.      Intravenas injekció: infúzió formájában jut be az őssejt

Ezeknek az eljárásoknak is megvannak a maguk előnyei, ezért ezeket is kombinálva alkalmazzak.

CT vezérelt eljárás

A CT vezérelt eljárás előnye, hogy nem csak szem ellenőrzés mellett, hanem egy modern képalkotó eljárással a térben tájékozódva  juttatja az orvos egy tű segítségével az őssejteket a GV-be. Így a GV és a csigolyák egymáshoz való térbeli viszonya pontosan megítélhető és biztonságos beadást tesz lehetővé. Jóval biztonságosabbat, mint ma a különféle gerincműtéteknél elterjedt röntgen átvilágítós technika. Ezzel a beadási móddal nagy mennyiségű sejt juttatható el közvetlenül a célterületre, hátránya a költségesség (CT), és a kismértékű, de nem elhanyagolható invazivitás.

 markerek / 2 a bőrre ragasztott fémszál/ segítségével beméri CT-vel a sérülés pontos területet, egyre közelibb felvételeket készítve. A CT egy 3D-s képet ad a a gerincről, amit térben eltudnak forgatni es megnézni, a törött csontok elhelyezkedését, helyet keresve a tű bevezetésének. A sérülés alatt es fölött az épp részekbe vezetnek be két tűt, ahol az elmozdult csontok nem zavarják a tű útját. A tű bevezetése közben újabb felvételekkel ellenőrzik a tű útját és a helyes szöget, egyre beljebb vezetik azt amíg el nem érik a gerincvelőt. Festéssel ellenőrzik, hogy tényleg a célterületen vannak e. Így közvetlenül a GV-be tudjak injektálni a sejteket. Egy beavatkozás során akar 4-8 CT felvétel is készül. Az eljárás helyi érzéstelenítéssel történik. A betegek többsége nem tapasztal semmilyen fájdalmat vagy mellékhatást.

A 2 intraspinalis injekciókat kiegészítik lumbalpunkcióval és/vagy intravénás injekcióval.

Lumbalpunkció

Rutin eljárás, melynek során helyi érzéstelenítésben az ágyéki csigolyák között egy tűt vezetnek a gerinc liquorterébe, ahol a gerincvelő már véget ér, tehát nem sérülhet. Egy kis mennyiségű agy-gerincvelői folyadék (liquor) felszívása után ezt összekeverik az őssejteket tartalmazó oldattal, majd az egészet visszajuttatják a liquortérbe. A liquorkeringéssel ezután a sejtek lassan (néhány óra alatt) eljutnak a gerincvelőbe és az agyba. Az eljárás előnye, hogy egyszerű, biztonságos, fájdalmatlan és közvetlenül a központi idegrendszerbe juttatja a sejteket viszonylag nagy koncentrációban.

Intravenas injekció

Ennek során az őssejteket tartalmazó oldatot (fiziológiás sóoldat) a mindennapi orvosi gyakorlatból jól ismert intravénás infúzió formájában juttatják be a keringésbe, amellyel a sejtek mindenhová eljutnak a szervezetben, de a sérült szövetekben feldúsulnak. Ezzel az eljárással kevesebb sejtet tudunk a célhelyre juttatni, de a keringéssel (hajszálerek) a sérülés minden helyére eljutnak.

Kezelés előtti kivizsgálás

A konzultációhoz a következő leletekre van szükség:

MRI

2 perces video, amin látni lehet a beteg mozgását

zárójelentés, melyből információ nyerhető a következőkről: érzékelés, izomerő, vizelet széklet kontinencia, sérülés óta eltelt időszak eseményei (javulás, változatlanság, rehabilitáció).

Ezekből kiderül, hogy a sérülés milyen mértékű és hogy van-e lehetőség a javulásra.

A kezelés előtt elvégezik a rutin vizsgálatokat (laborvizsgálatok, EKG, neurológiai vizsgálat), hogy megítéljék a beteg aktuális alkalmasságát a beavatkozásra.

Rehabilitáció

A transzplantációt intenzív rehabilitációs program egészíti ki. A rehabilitáció szerves része a kezelési tervnek, a frissen beültetett sejtek stimulálása miatt. Napi két foglalkozásra kerül sor /gyógytorna, helyi torna es kínai gyógyászati foglalkozás/.