Tájékoztató gerincvelősérülés kezeléséről

SOS Szolgálat Alapítvány Gerincvelő sérülésA gerincvelő a központi idegrendszer része, és mint ilyen nagy mennyiségben tartalmaz idegsejteket (szürkeállomány), egyben a fő összeköttetést jelenti az agy és az általa irányított periféria között, ezért fő tömegét a fel- és leszálló pályák, vagyis az idegrostok alkotják (fehérállomány).

A gerincvelői sejtek vagy mozgató típusúak (alsó motoneuron), vagy érzők, vagy a vegetatív funkciókban működnek közre. A gerincvelői pályák lehetnek fölszállók –ezek a periféria felől közvetítik az ingerületeket a központ felé (érző pályák), vagy lehetnek leszállók, melyek a központi parancsokat továbbítják a célszervek (vázizmok-mozgás, zsigerek-vegetatív funkciók)felé (mozgató pályák).

Az idegrostok egymástól elkülöníthető kötegekben haladnak. A felső –nyaki- szakaszon még az összes rost együtt halad, melyekből lefelé haladva fokozatosan válnak ki a gerincvelői idegek. Némileg egyszerűsítve elmondható, hogy a nyaki (C) szakaszról leváló idegek a nyakat, felső végtagokat, légzőizmokat idegzik be, a középső –háti (T)- szakaszról leválók a törzset, az alsó -ágyéki-keresztcsonti (L,S)- szakaszról indulók az alsó végtagokat és a hólyagot, végbélt, nemi szerveket.

A gerincvelő sérülése leggyakrabban traumás eredetű, ezen belül is az autóbalesetek, vagy sekély vízbe fejes ugrás a vezető ok. Előfordulhat –bár jóval ritkábban- még a GV infarctusa is, ha a vérellátást biztosító valamelyik ér elzáródik, vagy autoimmun károsodása (sclerosis multiplex). A sérülés következményei két dologtól függnek: a sérülés kiterjedésétől, illetve gv-i magasságától. Ha a sérülés teljes (harántlaesio –teljesen átnyíródik a gv), akkor teljes bénulás és érzéskiesés várható, ami nem fog javulni, ha csak részleges, vagy csak bizonyos sejteket/rostokat érint, akkor van esély a javulásra.

A fentebb leírt anatómiai viszonyokból következik, hogy a nyaki szakaszon történt sérülés az összes pályát érinti, ezért nyaktól lefelé minden bénul, és az érzés kiesik, illetve a vegetatív funkciók is károsodnak (vizelet- széklettartás, nemi funkciók…). Ha viszont pl. az ágyéki szakasz sérül, akkor csak az alsó végtagok bénulnak és lesznek érzéketlenek, illetve a végbél, hólyag és nemi funkciók károsodnak.

A gerincvelő sérülésből adódó bénulás un. spasticus jellegű, azaz (esetenként fájdalmas) izomfeszüléssel jár. Az érzéskiesés az egész testsémát megváltoztathatja úgy, hogy a beteg az érzéketlen testrészeit idegennek érezheti, illetve természetesen az ilyen testrészek fájdalmas visszajelzések híján könnyebben sérülnek. A vegetatív kiesések érinthetik a légzést, hőszabályozást, izzadást, ürítési funkciókat, bélmozgást, szexuális tevékenységet. Részleges sérülés esetén a funkciók egy része visszaállhat, vagy javulhat, ez általában annak köszönhető, hogy a megmaradt idegrostok/sejtek valamennyire átveszik a kiesettek funkcióit, illetve a sérült és működésképtelen, de nem elhalt képletek visszanyerik eredeti állapotukat és működésüket. Ezt a folyamatot segíti elő nagymértékben a rehabilitáció. Minden más kezelés csak a tünetek enyhítésére irányul.

Az őssejtkezelés azért jelent óriási előrelépést, mert egyrészt az említett regenerációs folyamatok hatékonyságát megsokszorozza, másrészt az őssejtek–elméletileg-akár az elpusztult képletek újratermelésére, az idegsejtek és –rostok megújítására is képesek lehetnek. (Ez utóbbiról élő emberben még nincs bizonyítékunk.) Az őssejtkezelés tehát végre az oki kezelés reményét nyújtja.

Milyen eredmények érhetők el őssejt kezeléssel GV sérülteknél?

1. Érzéskiesés területének csökkentése
2. Vizelet, széklet tartás kontrolálása. Számos beteg képes a vizelet megtartására nadrágnedvesítés nélkül.
3. Szexuális funkció fejlesztése. Sok férfi beteg visszanyeri potenciáját.
4. Izzadás visszatérése
5. Izomerő növelése, mozgás fejlesztése
6. Spazmus csökkenése

Terápiás hatás felmérése:

Minden sérülés más és más, a kezelés eredményessége függ a sérülés jellegzetességeitől /teljes, vagy részleges/, a sérült életkorától, a sérülés óta eltelt időtől, az azóta végzett rehabilitációtól.
Fontos tudni, hogy nem minden beteg mutat fejlődést. A mi gyakorlatunkban a GV sérült betegek 70 %-a tapasztal fejlődést, 30 %-uk pedig nem tapasztal változást.
Az eredmények mérhetőek funkcionális és képalkotó vizsgálatokkal:

Funkcionális vizsgálatok (a pálya működéséről ad információt)

SOS Szolgálat Alapítvány Gerincvelő és őssejtMEP:Motoros kéreg ingerlése, az ingerület megy ki a perifériára (izomzathoz) EMG-vel detectáljuk a választ.
SEP: mágnesesen a perifériát ingerlik, nézik az agykéregben, hogy van e az ingerlés által kiváltott agyi elektromos tevékenység.

Képalkotó vizsgálat (a pályák anatómiai-strukturális épségéről ad infot)

DTI: MRI vizsgálat speicális fajtája ami speciálisan a fehérállományi rostok megjelenítésére alkalmas.

A kezeléstől várható hatás megítélése:

A legfontosabb kérdés az, hogy az adott beteg fog e életminőségbeli változást tapasztalni a kezelés után. Ezt az orvosok tapasztalataik alapján megközelítőleg fel tudjak mérni kezelés előtt, ezért kérik be a leleteket. Minél részletesebb anyagot bocsátanak a rendelkezésre, annál pontosabb tájékoztatást tudnak adni várható eredményekről.

Miből áll a kezelés és mitől egyedi a katonai kórház?

Dr. An team-je kombinált kezelést fejlesztett ki. A kezelés során nemcsak az őssejt típusokat kombináljak, de a beültetés módjait is. A kezelés során 4 injekciót irányoznak elő.

Az őssejteket különböző forrásokból nyerik ki:

  • Köldökzsinór vér,
  • Köldökzsinór állomány,
  • Magzatburok (amnion membrán)
  • Saját csontvelői,
  • Donori csontvelői
  • Forrásokat alkalmaznak.

Mindegyik típusnak megvannak a maguk tulajdonságai, amiket ki lehet használni, és azokat egymással kiegészítve magasabb hatékonysági fokot lehet elérni.

A beültetés módszerei gerincvelő sérülteknél:

1. CT vezérelt intraspinalis injekció, melynek során a sérült terület fölé es alá adják a gerincvelő szövetbe az őssejtet. Ezt az eljárást az osztály főorvosa dr. An fejlesztette ki, jelenleg csak ebben az intézményben elérhető. Ezzel az eljárással elkerülhető gerinc hagyományos műtéti úton történő felnyitása.

2. Lumbálpunkció: a gerincvelő körüli folyadékba (liquortérbe) injektálják a sejteket

3. Intravénás injekció: infúzió formájában jut be az őssejt

Ezeknek az eljárásoknak megvannak a maguk előnyei, ezért ezeket is kombinálva alkalmazzak.

CT vezérelt intraspinális eljárás

SOS Szolgálat Alapítvány GerincvelőA CT vezérelt eljárás előnye, hogy nem csak szem ellenőrzés mellett, hanem egy modern képalkotó eljárással a térben tájékozódva juttatja az orvos egy tű segítségével az őssejteket a gerincvelőbe. Így a gerincvelő és a csigolyák egymáshoz való térbeli viszonya pontosan megítélhető és biztonságos beadást tesz lehetővé. Jóval biztonságosabbat, mint ma a különféle gerincműtéteknél elterjedt röntgen átvilágítós technika. Ezzel a beadási móddal nagy mennyiségű sejt juttatható el közvetlenül a célterületre, hátránya a költségesség (CT), és a kismértékű, de nem elhanyagolható invazivitás.

Markerek / 2 a bőrre ragasztott fémszál/ segítségével bemeri CT-vel a sérülés pontos területet, egyre közelibb felvételeket készítve. A CT egy 3D-s képet ad a gerincről, amit térben el tudnak forgatni és megnézni, a törött csontok elhelyezkedését, helyet keresve a tű bevezetésének. A sérülés alatt és fölött az épp részekbe vezetnek be két tűt, ahol az elmozdult csontok nem zavarjak a tű útját. A tű bevezetése közben újabb felvételekkel ellenőrzik a tű útját és a helyes szöget, egyre beljebb vezetik azt amíg el nem érik a gerincvelőt. Festéssel ellenőrzik, hogy tényleg a célterületen vannak e. Így közvetlenül a GV-be tudjak injektálni a sejteket. Egy beavatkozás során akar 4-8 CT felvétel is készül. Az eljárás helyi érzéstelenítéssel történik. A betegek többsége nem tapasztal semmilyen fájdalmat vagy mellékhatást.

A 2 intraspinális injekciókat kiegészítik lumbálpunkcióval s/vagy intravénás injekcióval.
Lumbálpunkció:

Rutin eljárás, melynek során helyi érzéstelenítésbab az ágyéki csigolyák között egy tűt vezetnek a gerinc liquorterébe, ahol SOS Szolgálat Alapítvány Lumbálpunkcioa gerincvelő már véget ér, tehát nem sérülhet. Egy kis mennyiségű agy-gerincvelői folyadék (liquor) felszívása után ezt összekeverik az őssejteket tartalmazó oldattal, majd az egészet visszajuttatják a liquortérbe. A liquorkeringéssel ezután a sejtek lassan (néhány óra alatt) eljutnak a gerincvelőbe és az agyba. Az eljárás előnye, hogy egyszerű, biztonságos, fájdalmatlan és közvetlenül a központi idegrendszerbe juttatja a sejteket viszonylag nagy koncentrációban.

Intravénás injekció:

Ennek során az őssejteket tartalmazó oldatot (fiziológiás sóoldat) a mindennapi orvosi gyakorlatból jól ismert intravénás infúzió formájában jutatják be a keringésbe, amellyel a sejtek mindenhová eljutnak a szervezetben, de a sérült szövetekben feldúsulnak. Ezzel az eljárással kevesebb sejtet tudunk a célhelyre juttatni, de a keringéssel (hajszálerek) a sérülés minden helyére eljutnak.

Kezelés előtti kivizsgálás:

A konzultációhoz a következő leletekre van szükség:
– MRI
– 2 perces videó, amin látni lehet a beteg mozgását
– zárójelentés, melyből információ nyerhető a következőkről: érzékelés, izomerő, vizelet széklet kontinencia, sérülés óta eltelt időszak eseményei (javulás, változatlanság, rehabilitáció).

Ezekből kiderül, hogy a sérülés milyen mértékű és hogy van-e lehetőség a javulásra.
A kezelés előtt elvégezik a rutin vizsgálatokat (laborvizsgálatok, EKG, neurológiai vizsgálat), hogy megítéljék a beteg aktuális alkalmasságát a beavatkozásra.